3D nyomtatás, elektronika, robotika: hogyan alkalmazható az alkotópedagógia, mint motiváló tényező a hazai szakiskolákban?

  • Közzétéve: 2016. június 14.
  • Szerző: makerspace.hu

2016 tavaszán izgalmas pedagógiai pilotképzésben közreműködött a Magyar Cserkészszövetség által üzemeltetett nagykovácsi makerspace. “A szakképzésben részt vevő tehetséges fiatalok tehetséggondozásának és az ezt segítő alkotópedagógiai műhelyek működésének támogatására” című és NTP-SZTG-M-2015 kódjelű pályázat lehetőséget adott arra, hogy a nemzetközi maker mozgalom oktatási módszereit és a cserkészmódszer elemeit a magyar közoktatás szereplőin próbálhassuk ki.

“Abban biztosak voltunk, hogy a diákok mérhetetlen lelkesek lesznek, hisz a nagykovácsi makerspace foglalkozásain ezt tapasztaltuk - mondja Szebenyi Marianna projektvezető, a Magyar Cserkészszövetség pedagógiai szakértője. - De vajon a hazai magyar tanár, speciális tanulási igényű gyerekekkel foglalkozó vagy épp a művésztanár hogyan viszonyul azokhoz az eszközökhöz, amiről soha nem gondolta volna, hogy használni fogja? Az elektronika, a diódák és LED-ek, a 3D nyomtatók világa vajon visszataszító, idegen lesz számukra?”

Első lépésben felmértük a magyarországi szakképző intézményeket, öt szakképző iskola vezetőjével készítettünk interjút, és két iskolában diákokkal fókuszcsoportot tartottunk. Ezek alapján készült el az a kérdőív, melyet minden szakképző intézménynek kiküldtünk. Több intézményben problémaként fogalmazták meg, hogy a tanulók motiválatlanok, sokat hiányoznak és a szülők nem nyújtanak elég segítséget ezen problémák megoldásához. Fontosnak tartották azon értékek közvetítését, amelyek a szociális interakciókat segítik (tolerancia, mások tisztelete) valamint amelyek az egyéni boldogulást teszik lehetővé (felelősségérzet, önállóság, határozottság).

Az eredmények alapján elmondható tehát, hogy jól látható, hogy a szakképzési spektrum azon részén van legnagyobb szükség az alkotópedagógia eszköztárára, ahol a szociális és iskolai hátrányok koncentráltan fordulnak elő, és ezek kezelésére nincs megfelelő eszköztára az intézményeknek.

A projekt második szakaszában kidolgoztuk a 60 órás pedagógusképzés és a 30 óra szakköri foglalkozás tematikáját. A pilot képzésben 16 pedagógus vett részt. Kiválasztásuknál fontos szempont volt, hogy különböző iskolatípusokat képviseljenek és diákjaik is szociálisan, kulturálisan heterogén csoportot jelentsenek.

Az első 30 órán csak a pedagógusok voltak jelen. A 3 napos képzésben szerepet kaptak az ismerkedő, csapatépítő, bemelegítő, rávezető játékok, megismerkedhettek a nemzetközi maker mozgalom jó példáival, a nagykovácsi makerspace foglalkozásaival, az alkotópedagógia főbb pedagógiai elemeivel. A képzés gerincét a különböző technikák megismerése adta. Építettek olyan kisautót Legóból és LittleBits elektronikai moduloknól, melynek többféle feladat végrehajtására kellett alkalmasnak lenni. Az Arduino készletek használatával kiderült, hogy nem is olyan ördöngösség a programozás, és hogy LED-lámpákból mérnöki előképzettség nélkül is lehet működő közlekedési lámpát csinálni. A 3D modellezés és nyomtatás bemutatása során a résztvevők először terveket készítettek, melyek alaprajzát papírra nyomtatva, majd kivágva makettek készültek. És a 3D nyomtatás mindenkinek maga volt a csoda.

A második alkalommal a pedagógusok diákjaikkal érkeztek. Ők azt a feladatot kapták, hogy építsetek meg egy olyan képzelt, jövőbeli várost magatoknak, ami energetikailag önfenntartó, ugyanakkor kiszolgálja az igényeiket.” A bevezető mondatok után a 3 nap ennek az Okosvárosnak a felépítésével telt a fentebb leírt eszközök használatával. A várost a diákok tervezték és építették, a pedagógusok csak támogatták, figyelemmel kísérték a folyamatot. Minden nap fókuszcsoportban dolgoztuk fel velük a napi történéseket pedagógiai szempontból.

A projekt záróeseménye a 2016. június 10-én, pénteken tartott rendhagyó műhelykonferencia volt a nagykovácsi makerspace-ben, ahol a résztvevők beszámoltak a tapasztalataikról a megjelent pedagógusoknak. Az esemény második felében az érdeklődő tanárok a makerspace dolgozói segítségével ki is próbálhatták a projekt során alkalmazott technológiákat.

Résztvevők mondták:

  • Innovatív és érdekes a képzés, saját határaink átlépésére buzdít. A legfontosabb, ami tudatosult, hogy merjünk hibázni.
     
  • A képzésen való részvétel számomra sok újdonságot hozott. A legfontosabb az a szemléletmód volt, hogy a megszerzett tudást hogyan lehet a gyakorlatban alkalmazni. Nagyon tetszett, hogy mi magunk is megtapasztalhattuk ezt a foglalkozások során.
     
  • Szórakoztató formában újraélhettem egy régi egyetemi laboromat (Méréstechnika) a robotika és az elektronika témakörökkel, immáron gyomorgörcs nélkül.
     
  • Nem gondoltam volna, hogy a makerségnek ilyen motiváló ereje van. Nagy öröm számomra, hogy a képzésen részt vehetek, mert sok érdekes és számomra ismeretlen technikákat ismertem meg, amelyet az oktatói- nevelői munkában hasznosítani lehet.
     
  • Véleményem nagyon pozitív. Nagyon jól éreztem magam, sikerült önbizalmam megnövelnem, mivelhogy tapasztaltam azt az érzést, hogy még többre vagyok képes. Szerintem ez nagyon jó a diákoknak is, mert a rejtett képességek így felszínre kerülnek, ezáltal önbizalmuk megnő, magabiztos, kreatív és kitartó felnőttekké válnak.